repertoár

A. Vivaldi:

  • Gloria

G. F. Händel:

  • Il Resurrezione: Angelo
  • Messiah

G. Pergolesi:

  • Stabat Mater

J. Haydn:

  • Stabat Mater
  • Die Jahreszeiten
  • Die Schöpfung
  • Nelson-Messe
  • Kleine Orgelmesse
  • Válogatott koncertáriák

M. Haydn:

  • Kaiser Constantin I Feldung und Zieg

L. Boccherini:

  • Válogatott koncertáriák

W. A. Mozart:

  • Mass in C minor
  • Coronation Mass
  • Davide Penitente
  • Regina Coeli
  • Laudate Dominum
  • Exultate, Jubilate
  • Requiem
  • Válogatott koncertáriák

L. van Beethoven:

  • Symphony no. 9
  • Christus am Ölberge

kritikák

“Kolonits Klára énekelte a szoprán szólót a tőle megszokott magas színvonalon, hajlékonyan, éteri módon, ugyanakkor határozott karaktert adva szólamának.”

Mozart: Requiem | Tóth Endre, fidelio.hu, Május 9. 2016

“A két koncertszóló és a Szöktetés Constanze áriája nagyszerűek voltak. Kolonits fölényes technikával, tele szívvel énekelte őket. Az első kettő érzelmes hangja után a harmadik koloratúrái igazi oldották az addig hűvös hangulatot.”

Mozart: Hangversenyáriák | Márok Tamás, Tiszatáj, Február 2. 2016

repertoár

G. Rossini:

  • Stabat Mater

F. Mendelssohn:

  • Hör mein Bitten, Herr

J. Brahms:

  • Ein Deutsches Requiem

G. Verdi:

  • Requiem

F. Liszt:

  • Christus
  • Esztergomi Mise
  • Koronázási Mise

A. Bruckner:

  • Te Deum

O. Respighi:

  • Lauda per la Natività del Signore

B. Britten:

  • Ceremony of Carols
  • Spring Symphony

J. Hubay:

  • Ara Pacis

G. Mahler:

  • Symphony no. 2
  • Symphony no. 8

Z. Kodály:

  • Budavári Te Deum

J. Soproni:

  • Mise

E. Petrovics:

  • I Cantata

S. Szokolay:

  • Tűz márciusa

Z. Jeney:

  • Halotti szertartás

G. Orbán:

  • Naphimnusz
  • Stabat Mater

L. Gyöngyösi:

  • Szimfónia
  • Vanitatum vanitas

produkciók

2018 Kecskemét
Zenei vezető: Erdei Péter, Kecskeméti Filharmonikusok, Nemzeti Énekkar

2018 Vác, Cegléd
Zenei vezető: Alpaslan Ertüngealp, Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

2018 Pécs
Zenei vezető: Bogányi Tibor, Pécsi Filharmonikusok, MÁO Énekkara

2017 Győr
Zenei vezető: Berkes Kálmán, Győri Filharmonikusok, MR Énekkara

2017 Ördögkatlan Fesztivál
Zenei vezető: Dinyés Dániel,
Nemzeti Énekkar, Nemzeti Szimfonikus Zenekar

2017 Ekaterinburg
Zenei vezető: Dmitry Liss, Sverdlovska Filharmónia Zenekara és Énekkara

2016 Magyar Állami Operaház, Erkel Színház
Zenei vezető: Giacomo Sagripanti, Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

2016 Budapest Kongresszusi Központ
Zenei vezető: Záborszky Kálmán, Zuglói Filharmonikusok, Szent István Király Oratóriumkórus

2015 Pécs, Székesfehérvár, Budapest MüPa, Budapest Bazilika
Zenei vezető: Antal Mátyás, Nemzeti Énekkar, Nemzeti Szimfonikus Zenekar

2014 Budapest MüPa
Zenei vezető: Vásáry Tamás, MR Zenekara és Énekkara

2011 Magyar Állami Operaház
Zenei vezető: Ion Marin, Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

kritikák

“Kolonits Klára. Tavaly is szenzációsan énekelte ugyanezt a szoprán szólót, olyan volt akár egy ideális angyal, egészen átszellemült és a négy fellépése közül csak erre az egyre tudtam egyáltalán megfontolni azt, hogy elmenjek. Kolonits Klára interpretációjából tavaly az átszellemültséget érzékeltem legerősebben, most viszont valami olyan kirobbanó életörömöt, derűt érzékeltem belőle kiáradni, amely egészen nagy hatással volt rám. A másik: az énekesnő gesztusai, ahogy nem egyszer a társaira nézett, ahogy félig feléjük fordult segített abban, hogy a négy énekest ezúttal egységesnek lássam.”

Makk Zsuzsanna, mezeinezo.blog.hu, Október 31. 2015

“Azonban valóban kolosszális élményt jelentett Kolonits Klára. Benne Vásáry Tamás megtalálta a koncepciójához tökéletesen illő, énekesi és hangi kvalitásaiban a zeneszerző és a dirigens minden elvárásának megfelelő szoprán szólistát. Kolonits, akárcsak Vásáry, alapvetően spirituális oldalról közelítette meg a művet, a Requiemben nem Verdi legfantasztikusabb operáját, hanem valóban a misét, a szakrális művet látta. Ennek megfelelően az első hangtól az utolsóig fantasztikus átéléssel, sőt átlényegüléssel énekelt, egyetlen másodpercre se esve ki a mű légköréből, együtt élt, lélegzett, szinte hang nélkül énekelt akkor is, mikor a partitúra szerint hallgatnia kellett. Technikailag minden eddig általam hallott szoprán szólista között is a legmagasabb színvonalat képviselte, az éteri pianóktól a legdöbbenetesebb fortékig egyaránt tökéletesen.(…) Énekművészetéről a Recordare kristálytiszta hangja és legatója, az Agnus Dei soha nem hallott ihletettsége és a Libera me a cappella részének kegyetlenül nehéz magas Bé-jén szinte soha senkitől nem hallott biztonságú, szépségű, fényű piano tónus tanúskodott. Aki egyszer hallotta az erre következő Libera me hatalmas kórustablóján átzengő, több taktuson, szinte véget nem érően kitartott C-jét, nem felejti el soha, míg csak él, ebben biztos vagyok. Kolonits Klára varázslatos szopránszólója a magyar zenei élet igazi kincse és csodája, remélem, hogy még sokszor, nagyon sokszor lesz alkalmam, alkalmunk találkozni vele.. “

ppp, momus.hu, November 3. 2014

“Vannak énekesek, mint például a mai estén Kolonits Klára, aki az elejétől a végéig átszellemült és függetlenül attól, hogy éppen énekelt-e vagy sem, a karmesterhez hasonlóan benne élt a műben. (…)A “Libera me” valóban hitelesen szólalt meg, vele tudtunk együtt fohászkodni és reménykedni. “

Makk Zsuzsanna, mezeinezo.blog.hu, Október 31. 2014

“Az Offertoriumban viszont Kolonits Klára éteri szépségű szólója adta azt az egyre határozottabb érzést, hogy nagy kár lett volna otthon maradnunk. A hátralevőkről jegyezzük fel akkor már csupán azt, hogy a Dies irae utolsó visszatérése és a Libera me megtartotta a darab addigi erejét és ívét, s a zárás pillanatában Kolonits felszárnyaló koloratúrája méltó módon koronázta meg a szép produkciót.”

Malina János, revizoronline.hu, Október 2011

A szólista kvartettből, ahogy arra számítani lehetett, Kolonits Klára vitte a prímet, amit szólama is determinál, hiszen a négy egyenrangúan fontos között mégiscsak a szopráné a legnehezebb, de legmutatósabb is. Kolonitsot nem látszottak zavarni a gyors tempók se, ő énekelt ugyanolyan kiválóan, bravúros énektechnikával, mint máskor.

ppp, momus.hu, November 12. 2017

Ez tulajdonképpen egyszemélyes színház, ahol nincs énekes partner, nincs hivalkodó díszlet és jelmez, az énekes a dalból és saját magából teremt néhány percben egy olyan összetett világot vagy sorsot, amire egy operában két-három óra és egy tízméteres színpad áll rendelkezésére. Amikor a színházban kevesebb elfoglaltságom van, akkor a daltanulás tölti ki az időmet. A műfaj intim jellegéből adódóan, az operával ellentétben, nem volument kell produkálni, hanem a hangszínekkel, szöveggel kell játszani, így bizonyos szempontból sokkal több lehetőséget nyújt az énekesnek, mint az opera.

repertoár

J. Haydn

W. A. Mozart

L. van Beethoven

G. Rossini (La regata veneziana)

G. Donizetti

F. Schubert

V. Bellini

Fanny Mendelssohn

Felix Mendelssohn

F. Chopin

R. Schumann (Frauenliebe und Leben, Dichterliebe, Liederkreis)

C. Alkan (Anciennes mélodies de la synagogue)

F. Liszt (Tre sonetti di Petrarca)

R. Wagner (Wesendonck Lieder)

C. Wieck-Schumann

J. Brahms

M. Mussorgski (Песни и пляски смерти, Детская)

P. Tchaikovsky

A. Dvořák (Biblické písně)

E. Grieg:

G. Fauré

L. Janáček (Řikadla pro komorní sbor a 10 nástrojů)

E. Chausson

J. Hubay

H. Wolf

G. Mahler (Kindertotenlieder)

C. Debussy (Ariettes oubliées)

R. Strauss (Mädchenblumen, Vier letzte Lieder)

A. Schönberg (Brettllieder)

A. Zemlinsky (Waldgespräch, Maiblumen blühten überall)

C. Ives

S. Rachmaninov

M. Ravel (Shéhérazade 5 Mélodies populaires grecques)

E. Dohnányi (Im Lebenslenz)

B. Bartók

Z. Kodály

E. Korngold (Drei Lieder, Shakespeare Songs)

A. Berg (7 frühe Lieder)

G. Gershwin

G. von Zieritz (Japanische Lieder)

F. Farkas (Gyümölcskosár)

D. Schostakovich (Сатиры)

O. Messaien (Chants de Terre et de Ciel)

B. Britten

J. Hubay

G. Kurtág (József Attila töredékek)

J. Decsényi (Régi magyar szövegek)

G. Kancheli (Exil)

G. Selmeczi (Halott város)

J. Widmann

Experiment on a Fugue

L. Gyöngyösi

D. Dinyés (Vita, Libertà, libertà, Új Énekek, Canti senza parole, P.o.E. – Poetry or Epic, easy songs over not an easy subject)


kritikák

Kolonits Klára imponáló szívóssággal keresi a megnyilatkozás lehetőségeit a dal műfajának megszerettetésére. Átlagban évi hét-nyolc önálló, egész estés dalest van mögötte, ami hazai viszonylatban egészen kiemelkedő. Tavaly nyáron Beethoven-koncerttel jelentkezett, az Őszi Fesztiválon Rachmanyinov-dalesten mutatkozott be.
Az idei Tavaszi Fesztiválon Liszt Ferenc dalaiból rakott össze egy jókora csokornyit. Egész pontosan 22 dal hangzott fel (a ráadással együtt) a Budapest Music Center koncerttermében, s szinte kivétel nélkül mind a hosszabb alkotások közül kerültek ki. Kolonits a felhangzó két tételnyi Zarándokévek-részlettel együtt nettó 135 perc műsort választott. Bátor és lenyűgöző tett, de a megvalósítás még bátrabb és még inkább lenyűgöző.
Kolonits Klára már tíz éve önálló Liszt-dallemezt adott ki a Hunnia Records égiszén belül (Dinyés Dániel zongorakíséretével), s azóta első számú reprezentánsa Liszt dalainak, s persze, nemcsak idehaza.
Ezen az estén a dalok mintegy fele újdonság volt a lemezhez képest. Az énekesnő az első hangtól az utolsóig bűvkörébe vonta közönségét, amely (nem gyakori eset!) végig pisszenés nélkül élt együtt a koncerttel. Nem kívülálló hallgatóként, hanem saját élményként megélve azt.
Az elhangzott dalok pedig szép apránként egy igazi zarándokutat jártak be velünk. A német, francia, olasz és angol nyelven elhangzott művek a természetből indulva elvezettek a legbensőbb lényegig. Az Értől indulunk, utunk egészen az Óceánig tart, ahogy a költő mondja. Az Ér a Rajna (Im Rhein, im schönen Strome – A Rajnán tükröződnek) különösebb magyarázat nélkül, az Óceán pedig a lélek Petrarca szonettjében (I’vidi in terra angelici costumi – Én láttam angyali lényét e földön) bő két órával később, az utolsó dalban.
Kolonits nagyon is érzelmi oldalról közelít ezekhez a dalokhoz, ha lehet, a lemezhez képest még tovább mélyült a kapcsolata velük. A hangadás egészen idilli, mert a hangot, a vokalitást minden pillanatban a kifejezés eszközévé teszi. A hang pedig bámulatosan engedékenyen simul össze a kottával. A Liszt-dalokkal kapcsolatosan énekesek vissza-visszatérő panasza, hogy szerzőnk kevéssé énekesbarát módon fogalmazott, a dalok többsége kényelmetlen fekvésben van, s egyes megoldásait kifejezetten kellemetlen énekelni. Ebből semmit sem érzékelünk ezúttal, Kolonits a lehető legtermészetesebb módon közvetít a dalok és a közönség között.
A voce minden regiszterben melegen, puhán és telten szól. A természetfestő színeket éppoly magától értetődően szólaltatja meg, mint a szerelmi mámor izzó dallamíveit, a fájdalom gyötrelmeit, a groteszkebb művek harsány karikatúráját, vagy az elmélyültebb dalok töprengő filozófiáját.
Kolonits Klára méltó partnere volt ezen az estén Zsoldos Bálint. Zsoldos keze alatt a zongora éppoly sokoldalúan tudott megszólalni, minden hatás gondos színkeverés eredményeként szólalt meg, a komponistához illően a virtuóz elemeket sem nélkülözve. A dalok között felhangzó két Zarándokévek-részlet (A genfi harangok, A gondolkodó) Zsoldos, pianistáknál ritka, mélyen töprengő alkatát mutatta meg.
A zajos ovációra Kolonitsék előbb az Es muß ein Wunderbares sein című, nagyon poétikus dallal köszönték meg a publikum lelkesedését, majd népszavazás útján kiválasztották ismétlésre az utolsó Petrarca-szonettet.

 Liszt Liederabend/ Café Momus, Tóth z. Antal, 2019. április 15.

“Bensőséges, otthonos világban találtam magam. Nagyon jól sikerült átadni a darabok egyedi karakterét, Kolonits Klára elhitette velünk, hogy ezek eléneklése gyerekjáték, hangja árnyalatainak, finom pianóinak hallgatása élményszámba ment. Az előadás természetessége hallatán eszembe jutott, hogy Schubert egyes dalai Ausztriában szinte már népdallá váltak, a két előadó is népdalszerű nyíltsággal és tisztasággal szólaltatta meg ezeket. Dinyés Dániel ideális partnernek bizonyult; megvolt az összhang az énekhanggal, és a zongoraszólam nem vált másodrendűvé. Kolonits Klára még apróbb gesztusokkal is kiemelte a zene érzelmi árnyalatait.”

Schubert: Liederabend | kultifilter.hu, December 13. 2015

“Rendkívül finom hangzást kapott a hallgató a 15 zenésttől, Kolonits Klára gyönyörű, egyre érettebb, különleges színű hangja csak fokozta az egyedi hangulatú darab különösségét. (…)nagyszerűen énekelt, a kortárs zenét érti, érzi.”

Dinyés: Canti senza parole | Lehotka Ildikó, November 11. 2010

Kolonits Klára a tőle megszokott szuggesztivitással, választékos zenei eszközökkel és a szöveget maradéktalanul érvényre juttatva énekelt.”

Gyöngyösi: Két Csokonai dal | Malina János, Muzsika, Március 2009