előadások 2018/2019 évadban


multimédia


“Az est triumfálója, Kolonits Klára a Marguerite de Valois szerepében egyszerűen lélegzetállító. A magas hangokat lefegyverző szabadsággal és könnyedséggel énekli. Az eddig valaha hallottak közül.messze Kolonits variációi a legváltozatosabbak és fantáziadúsabbak. A virtuozitás azonban a szerepformalás szolgálatába van állítva,és hozzájárul a Marguerite könnyelmű, rendhagyó személyisége ábrázolásához: ahogy könnyelmű és rendhagyó maga az ötlete is, hogy a vallásháborút egy vegyes hazásság segítségével tudná megoldani.”
“Kolonits az utóbbi években páratlanul nagy sikereket arat. A nagyszerű teljesítményen túl ebben döntő szerepe van, annak hogy a publikum megérzi ezt a közvetlenséget. Korszerűen avítt énekes. Tökéletes technikai vértezetben lép elénk, virtuozitása elkápráztat, a XIX. századi publikum is lelkesen hallgatná. Ugyanakkor elképedve nézné, ahogy a szép fiatal hugenottával incselkedik, ahogy rövid színpadi életében is izgalmas portrét ad a női lélek ellentmondásairól. “

több kritika

galéria: A Hugenották 2017

[ps2id id=’reviews’ target=”/]kritika

2017. október 29., Bartók Rádió, Új zenei újság, László Ferenc

Mindenekelőtt ott tetszett győzedelmesnek Meyerbeer alkotása, ahol megvalósult a francia nagyopera egyik megkerülhetetlen alapfeltétele, vagyis ahol fölényes tudású énekes akadt a virtuózt követelő főszereplői szólamok egyikére. Ez a szólam a második felvonást uraló Valois Margit szerepéhez tartozott, s a szerep megformálója, Kolonits Klára, olyan koloratúrszopráni tűzijátékkal kápráztatta el a közönséget, hogy arra igazán mértéktartó reakciónak tűnt az előadást úgy másfél percre megakasztó ünneplés. Az énekesnő ráadásul újra igazolta a tételt, miszerint a koloratúrázás sosem válik puszta gégemutatvánnyá – ha lélek, valamit szerepértelmező okosság is rejlik mögötte. A kokettériára hajlamos fejedelmi szépasszony Kolonits alakításában a világban rendet tenni és békét teremteni hivatott, de közben azért hódítani is vágyó nőiesség érzéki erejű megdicsőülésévé vált.

2017. október 31., Magyar Narancs, László Ferenc

Kolonits Klára a királynő szerepében lenyűgöző és felséges, a hangja biztos, fényes és kifejező.

2017. november 1., Der Neue Merker, Klaus Billand

Az est triumfálója, Kolonits Klára a Marguerite de Valois szerepében egyszerűen lélegzetállító. A magas hangokat lefegyverző szabadsággal és könnyedséggel énekli. Az eddig valaha hallottak közül.messze Kolonits variációi a legváltozatosabbak és fantáziadúsabbak. A virtuozitás azonban a szerepformalás szolgálatába van állítva,és hozzájárul a Marguerite könnyelmű, rendhagyó személyisége ábrázolásához: ahogy könnyelmű és rendhagyó maga az ötlete is, hogy a vallásháborút egy vegyes hazásság segítségével tudná megoldani. Az egyetlen apró folt az időnként túlságosan pongyola artikuláció volt. Mindenképpen, az énekesnő színpadon is be tudja bizonyítani minden kiváló tulajdonságát, amit a CD lemezével kapcsolatban az egyik korábbi cikkben már dicsértünk.

2017. október 28., Forum Opéra, Jean Michel Pennetier

Nem kérdés, nem lehet az, hogy a két este csillaga Kolonits Klára volt Valois Margit szerepében. Még fel se megy a függöny áriája előtt, a nézőtéren már szinte tapintható a várakozás feszültsége. Mindenki a csodára vár! És a csoda nem marad el: egy nagy énekesnő, valószínűleg pályája csúcsán, olyan színvonalon tolmácsolja a szólamot, ami nemzetközi mércével is a legmagasabbnak tekinthető. Teljesen homogén hang, minden fekvésben azonos szín, a szinte semmiről nem szóló szöveg érzelmekben gazdag előadása, a koloratúréneklés valószínűtlen bravúrja kápráztat el, és arat méltán viharos sikert.

2017. november 15., Café Momus, ppp

Kolonits Klára, a ház Éj Királynője, de az utóbbi időben Nürnbergben Odabella is, puha és még drámai jelenetekben is bársonyos szopránhanggal, legato frazeálással énekelte a királynő szerepét. A lassú részekben mély érzelmi világot és kifejező tehetségét bizonyította, díszítésekben és tűzijátékokban viszont gyönyörű trilláit és a kiváló énekesi kultúráját mutatta be.

2017. november, OperaLounge.de, Rolf Fath

A második felvonás végén az ember elmereng, hogy vajon tényleg Valois Margit-e a darab legjobban megírt szerepe, vagy csak alakítója magasodik ki a mezőnyből. Kolonits Klára az a különös tehetségű énekes, aki nemcsak Lucia, Elvira, Szilágyi Erzsébet vagy Melinda szerepét énekli el szépen, kifejezően, bensőségesen, hanem az az érzése a hallgatónak, hogy mindig személyesen hozzá szól, vele akar közölni valami titkosat, őt szórakoztatja. Kolonits az utóbbi években páratlanul nagy sikereket arat. A nagyszerű teljesítményen túl ebben döntő szerepe van, annak hogy a publikum megérzi ezt a közvetlenséget. Korszerűen avítt énekes. Tökéletes technikai vértezetben lép elénk, virtuozitása elkápráztat, a XIX. századi publikum is lelkesen hallgatná. Ugyanakkor elképedve nézné, ahogy a szép fiatal hugenottával incselkedik, ahogy rövid színpadi életében is izgalmas portrét ad a női lélek ellentmondásairól. Hogy ez a fölvillanyzó jelenet (amelyben minden valamirevaló néző fölcsillanó szemmel hajol előre a székében) inkább egyéni művészpartizán-akció, semmint kidolgozott rendezői lelemény, az a második szereposztásban derült ki.

2017. november 19., TiszaTáj, Márok Tamás

Az, amit Kolonits Klára Valois Margit szerepében művel a második felvonás elején, nem szimplán világszínvonal. Ha futballista volna, azt mondanám: mesterhármas, de úgy, hogy az elsőt sarokkal, a másodikat félpályáról, a harmadikat meg ollózva szerezte. Olyan könnyed rugalmassággal frazíroz, olyan éteri tisztasággal énekel, hogy az Erkel Színházban megáll az idő. A reakció mi is lehetne: harsány bravózás és hosszú, nyíltszíni vastaps.

2017. október 30., Népszáva, Csepelyi Adrienn

A legnagyobb dicséret a Marguerite de Valois szerepét alakító Kolonits Klárának jár. Elkápráztatott minket gyöngyöző koloratúráival, a lírai frázisokban krémesen puha hangszínnel ajándékozott meg bennünket, és szinte zsebkendőnyi területen váltogatta a hangulatokat: könnyed, kacérkodó, hivatalos, barátságos vagy éppen királynői tudott lenni, igény szerint. A közönség ráadásért is kiáltott az “Au beau pays de la Touraine” ária után, de hiába.

2017. október 29., bachtrack.com, David Karlin

A Valois Margitot, Navarra királynőjét megformáló Kolonits Klára megérdemelten aratott hatalmas sikert. Bravúráriájában nem mindig énekelt ugyan kiegyenlítetten, de a felszabadult játék, önfeledt előadásmód és a könnyed (vagy legalábbis annak látszó és hallatszó) koloratúrák kifejezetten izgalmassá tették a produkciót, csakúgy, mint szereplését az előadás többi részében. Elegáns, előkelő királynő volt, egy jutalomjáték volt ez a számára.

2017. november 19., Opera Portal, Csák Balázs

Első helyen persze minden szempontból a Valois Margitot megjelenítő Kolonits Klárát kell említeni. (Aki mostanság figyelemmel követi a hazai operaéletet, annak ezt a „perszét” nem szükséges magyarázni.) Maga a szólam mindössze egy felvonásnyi (az ötből), de micsoda felvonás az! Tömény negyven perc jelenlét, negyven perc virtuozitás, negyven perc varázslat, negyven perc mélylélektan. Mert Kolonits királynője nagyon is valamilyen. Derűs, szinte vidám, határozott, de kicsit pajkos is, viszont minden uralkodói vonás, még a nemzet egységéért érzett felelősség is benne van. Ilyen szempontból nagyon is összetett alakítás, amely nem elégszik meg a cikornyás koloratúrák pontos leéneklésével, hanem azok közreműködésével úgy rajzolja meg a királynői attitűdöt, ami csak a legnagyobbak sajátja: a kottafejek hozzásegítették a személyiségjegyek pontos kibontásához.

2017. október 30., Café Momus, Z. Tóth Antal

Az énekes teljesítmények közül Kolonits Kláráé emelkedik ki magasan. Maradéktalanul teljesíti a francia nagyopera egyik alapkövetelményt, igazi bravúrt mutat be, mintha csak énekhanggá alakítaná a jelentékeny személyiséget, amely okkal birtokolja a királyi hatalmat. Hozzá mérhető formátum nem jelenik meg az estén.

2017. november 19., Fidelio, Zappe László

Valois Margit, Navarra királynéja szerepében, Kolonits Klára énekesi és színészi szempontból is a topon van, megjelenít egy fajsúlyos embert, aki próbál és próbál békíteni, de szinte törvényszerű, hogy félremenjenek a szándékai.

2017. november 19., FűHű, Bóta Gábor

Kolonits Klára Valois Margitja ezzel szemben az előadás igazi fénypontja volt. Az énekesnő látszólag játszi könnyedséggel szólaltatta meg szólama koloratúr tűzijátékát, miközben a látszólag pusztán az énektechnika megcsillogtatását szolgáló ékítményeket ezúttal is sikeresen állította a jellemábrázolás szolgálatába. Igazi királynő volt, alakításából áradt a derű és a pajkos játékosság, ugyanakkor az uralkodói határozottság sem hiányzott belőle. Bár csupán egy felvonásnyi énekelni való jutott neki mégis az este legkidolgozottabb, legmagávalragadóbb alakítását kaptuk tőle.

2017. november 19., Melpomené, Péter Zoltán

Elsősorban a navarrai királynő szerepében abszolút elsöprő – és megérdemelten ünnepelt – Kolonits Klára. Az anyag elképesztően nehéz és tele szinte veszélyesnek tűnő futamokkal, amelyekbe a koloratúrszoprán csodálatra méltó biztonsággal veti magát. Mindez azzal a tiszta, fényes hanggal amit már rég ismertünk – ezúttal egy olyan szerepben ami csodálatosan áll neki.

2017. november 1., Egy francia Magyarországon, Pierre Waline

Eltelik egy kis idő, mire egy-egy főszereplő túl tud lépni ezeken a sztereotípiákon és belopja magát a szívünkbe. Ilyen volt a Navarra királynőjét megformáló Kolonits Klára, aki hibátlanul énekelte a technikailag nagyon nehéz áriákat is.

2017. november 9., Reformáció Ma, Feke Eszter – Feke György

A közönség kedvence a drámai koloratúrszoprán Kolonits Klára (Marguerite de Valois) kitűnő volt a második felvonásbeli virtuóz áriában.

2017. november 4., Opera Slovakia, Pavel Unger

A budapesti szereposztás nagyon sikeresnek bizonyult. Kolonits Klára nagy tehetséget mutatott a navarrai királynő szerepében.

2017. november 10., Oopperaa