“Az Offertoriumban viszont Kolonits Klára éteri szépségű szólója adta azt az egyre határozottabb érzést, hogy nagy kár lett volna otthon maradnunk. A hátralevőkről jegyezzük fel akkor már csupán azt, hogy a Dies irae utolsó visszatérése és a Libera me megtartotta a darab addigi erejét és ívét, s a zárás pillanatában Kolonits felszárnyaló koloratúrája méltó módon koronázta meg a szép produkciót.”
Malina János, revizoronline.hu, Október 2011